1. A kora újkori politikai elit Magyarországon
A mohácsi csatában a magyar politikai élet legjelentősebb képviselői vesztek oda. A túlélők mellett felbukkant egy új generáció, amely lassan átvette a régi nemzedék helyét az ország irányításában. Hogyan emelkedtek fel, hogyan épültek be az ország igazgatásába, hogyan változott meg a magyar politikai elit összetétele? Ezek a kurzus legfontosabb kérdései. Az új politikai elit képviselőin keresztül fogjuk megvizsgálni a magyar politikai elit változásának 16-17. században végbement folyamatát.
Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985
Elbukó óriás: Török Bálint
Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-114.
Az új generáció: Nádasdy Tamás és fia a „Fekete bég”
Nagy László: Az erős fekete bég
Horváth Mihály: Nádasdy Tamás élete és kora Pest, 1838
A Pálffyak felemelkedés: Pálffy Miklós
Pálffy Géza: A Pálffy család felemelkedés a 16. században. In Pálfiovci v novoveku. Bratislava-Budapest, 2003.
Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajzához és korához. Eger, 1897
Az intellektuális út: Balassi Bálint
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint élete. In Balassi Bálint és kora. Balassi Kiadó, Budapest, 2004
Várkonyi Gábor: Balassi Bálint Lengyelországban a tizenötéves háború előestéjén. Hadtörténelmi Közlemények 117. (2004) 4. 1131-1145.
Út a hatalomba: Bocsakai István
Benda Kálmán: Bocskai István. Budapest, 1993
Horn Ildikó – G. Etényi Nóra – Szabó Péter: Bocskai István. General Press Kiadó, Budapest, 2006
Tündöklő karrier: Esterházy Miklós
Péter Katalin: Esterházy Miklós Budapest, 1985
A Rákócziak kora Erdélyben
Szilágyi Sándor: I. Rákóczy György. uő: II. Rákóczy György Budapest, 1891
Nagy László: A „bibliás, őrálló” fejedelem. Budapest, 1984
Pálffy Pál nádorsága
S. Lauter Éva: Pálffy Pál levelei 1644-1653. Budapest, 1989
A magyar politikai elit arcképcsarnoka
Elias Wideman: Icones Illustrium Heroum Hungariae. Wien, 1652 (Rózsa György utószava)
Wesselényi Ferenc és politikai köre
Várkonyi Gábor: Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In Mindennapok választása. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2007, 87-110. (Digitális kiadvány)
A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In Tanulmányok R. Várkonyi Ágnes 80. születésnapjára. ELTE – L’Harmatan Kiadó, Budapest, 2008.
A „legfiatalabb” nemzedék: Thököly Imre – II. Rákóczi Ferenc
Thököly Imre naplói (Magyar Történelmi Emlékek)
A Thököly felkelés és kora (szerk.: Benczédi László) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelme gyermekkora. Budapest, 1989
Köpeczi Béla: Döntés előtt. Az ifjú Rákóczi eszmei útja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982
2. Magánélet és nyilvánosság a kora újkori Magyarországon
A történeti elemzések örök problémája és témája történeti szereplők személyiségének, magánéletének a vizsgálata. Fontos kérdés, hogy mennyiben határozza meg egy adott politikus tevékenységének értekelését magánélete, vagy mágánéletén keresztül megismert személyisége. Kikapcsolható-e vagy éppen kötelezően figyelembe kell venni a személyiségjegyeket a történeti diskurzus során? Ezek a legfontosabb kérdések a történeti narratíva számára, ha a személyiség szóba kerül. A kurzus a humanizmus személyiség kultuszától a puritanizmus és a racionalizmus személyiség-képéig követi végig, és konkrét példákon bemutatva elemzi a különböző területeken érvényesülő, karriert befutó vagy éppen kudarcot valló történeti személyiségek pályáját. Értelmiségiek, politikusok, erdélyi fejedelmek lesznek az elemzések középpontjába állítva. Humanisták, erdélyi fejedelmek (Báthory Zsigmond, Rákócziak) politikusok Zrínyi Miklós, Bethlen Miklós, rejtőzködő alakok (a „murányi” Vénusz), nők (Báthory Erzsébet, Bethlen Kata) segítségével elemezzük a magyar társadalom viszonyát a magánélethez.
Tematika:
Elméleti alapvetés: nyilvánosság és társadalom.
Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1999
A „serviens” magánélete: Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-114.
Báthory Zsigmond
Somogyi Ambrus: Egy családi viszály és a padovások álma. (Báthory Zsigmond első évei) In Emlékezeteül hagyott írások. Erdélyi magyar emlékírók. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1983 vagy Erdély öröksége II. akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 62-79.
Megvádolva és kiszolgáltatva: Báthory Erzsébet
Szádeczky Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Budapest, 1993
Atyák és fiak: Esterházy Miklós intelmei fiának és I. Rákóczi György fejedelmi parainesise
Esterházy Miklós fiához írt intelme In Katholikus Szemle, 1899
I. Rákóczi György fejedelmi parainesis. In Magyar Gondolkodók 17. század. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 133-137.
Dinasztikus házasságok: Báthory Zsigmond és Báthory Zsófia
Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya. Budapest, 1986
Várkonyi Gábor: II. Rákóczy György eskövője. Budapest, 1990
Szerelem és nyilvánosság: Gyöngyössi István: Marssal társolkodó murányi Vénus
R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő murányi Vénus. Budapest, 1987
Költészet és politika: Zrínyi Miklós „Adriai tengernek Syrenaja”
Egy főúr délutánja: Rákóczi László naplója. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1990
Önkép vagy apologetika: Bethlen Miklós Önéletírása. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1955
Küldetéstudat: II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978
Bethlen Kata Önéletírása. Budapest, 1984
3. Nádori politika az abszolutizmus árnyékában a XVII. századi Magyarországon
A XVI-XVII. század a nádori intézmény, és ezzel a nádorok nagy korszaka. 1541, Buda eleste után Magyarország uralkodói csak alkalmanként, leginkább országgyűlések alatt tartózkodtak az ország területén, udvarukat Bécsben, a XVI. század végén pedig Prágában tartották. Ezzel óhatatlanul is megnőtt a nádorok szerepe és politikai felelőssége is. A nádori intézmény bonyolult politikai, közigazgatási, igazságszolgáltatási és hadügyi funkciók együttese. Éppen ezért minden korszakban fontos volt a nádor személye, a török megszállás időszakában pedig elengedhetetlen volt, hogy alkalmas, rátermett, a dinasztia szempontjából pedig lojális nádora legyen az országnak. Az abszolutista kormányzati rendszer egyre erőteljesebb kibontakozásával a túl sok funkciót egyesítő nádori intézmény fölöslegessé, sőt nehézkessé vált a Habsburg kormányzat számára, akik egyébként is folyamatosan kísérleteztek a nádorság más hivatali szerkezettel (helytartó intézménye) való felváltásával. A kurzus főbb csomópontjai: a nádor és a helytartó a XVI. század második felében, az 1608-as országgyűlés időszaka, Esterházy Miklós, Pálffy Pál, Wesselényi Ferenc és Esterházy Pál nádor tevékenysége.
Nádori törvénycikkek
Nádasdy Tamás nádorsága
Nádor nélküli évtizedek 1562-1608
Hűtlenségi per Illésházy István ellen 1602
Thurzó György és a Báthoryak
Esterházy Miklós nádorsága: I. a karrier
Esterházy Miklós nádorsága: II. opiniói
Esterházy Miklós és I. Rákóczi György
Pálffy Pál és az új nádori politika
Az 1655-ös országgyűlés
Wesselényi Ferenc és Zrínyi Miklós 1663-1664.
Összeesküvés avagy az abszolutizmus győzelme: 1664-1671.
4. Kora újkori magánlevelek elemzése. Forrásgyakorlat.
A szeminárium a 16-17. századi kéziratos források átírásának módszertanával és elemzésével fogja megismertetni a jelentkezőket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése