2013. november 20., szerda

Angol-magyar kapcsolatok



Az

                      „Angol-magyar kapcsolatok a középkorban és a kora újkorban”

című konferencia programja

Időpont: 2013. november 21. (csütörtök) 
Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem, BTK „A” épület, Kari Tanácsterem 
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4.) 
Levezető elnök: Nagy Balázs (ELTE-BTK)

8.50 Megnyitó – Nagy Balázs elnök 9.00-9.30 
Laszlovszky József: A Magyarországra menekült 11. századi angol-
szász hercegek mecseknádasdi rezidenciája? Legenda, valóság vagy
történeti félreértés a 18. századtól napjainkig 
9.30-10.00 Szántay Antal: Kovács kapitány kalandjai 
10.00-10.30 Maléth Ágnes: A causa unionis kérdése az angol és a magyar diplo-
máciában (1378-1410) 
10.30-11.00 Bárány Attila: Magyarország, Anglia és a Cambrai-i Liga 
11.00-11.30 Velich Andrea: Apa s fia: trón- s őrségváltás VII. Henrik és VIII.
Henrik között

11.30-12.00 Kávészünet, pogácsa

12.00-12.30 Botlik Richárd: Sir Thomas Seymour és VIII. Henrik király magyar üstdobjai – Pest 1542. évi ostroma angol szemmel
12.30-13.00 Várkonyi Gábor: A konstantinápolyi angol diplomácia és a 15 éves háború
13.00-13.30 Kurucz György: III. Károly első török háborúja és az angol diplomácia
13.30-14.00 B. Kis Attila: Egy ismeretlen „angol” diplomata az 1705. évi nagyszombati béketárgyalásokon
14.00-14.30 Neumayerné Streitman Krisztina: Robin Hood, William Kemp és a kora újkori angol népi kultúra
14.30-14.40 Zárszó – Nagy Balázs elnök 
14.40-től Szendvicsek 

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

2013. szeptember 24., kedd

Magyar Királyok Nagykönyve









Királyok, uralkodók vagy éppen fejedelmek minden nemzet történelmének kulcsfigurái. Lehet őket szeretni vagy mélységesen gyűlölni. Az utókor viszonyulása a történelemhez nagyrészt az uralkodókhoz való viszony tükörképe, jó uralkodók a történelem aranykorszakaihoz kötődnek. A rossz, sikertelen vagy éppen gyűlöletes királyok a hanyatlást, a kudarcokat jelentik a nemzeti történelem számára. Természetesen tudjuk, hogy jó szándékú, művelt fejedelem törekvéseit sem kiséri mindig szerencse. A történelemben semmisem egytényezős. Minden esemény vagy cselekménysor mögött bonyolult okozati összefüggések láncolata húzódik meg, amelyeket a tudomány eszköztárával felvértezett kutatók hada próbál megfejteni. Mindemellett azzal is tisztában vagyunk, hogy a sikerek vagy történelmi katasztrófák sem egyszerűen az uralkodó egyéniségéből fakadnak. Az első számú politikai vezető személyisége mindig döntő, különösen a királyok, dinasztikus uralkodók korszakában, de nem hagyhatjuk figyelmenkívül környezetét, és a döntéseit befolyásoló erőket vagy hatásokat sem.
Amikor uralkodókról beszélünk, akkor kimondatlanul is példaképeket keresünk. Viszonyítási pontokat, amelyekhez nemcsak történelmünket, hanem életünket is szabhatjuk. A nemzet történelmi emlékezete azokat az eseményeket, személyeket őrzi, amelyek az identitás, a közösségi tudat kialakításában a legfontosabb szerepet játszák. De, ahogy az egyes ember életében, úgy a történelem egészében sem mindig az úgy nevezett kiemelkedő események játszák a főszerepet. A hétköznapok során megélt örömök vagy bánatok úgyanúgy alakítanak minket, mint életünk kiemelkedő eseményei és eredményei. 
A 16. században Rotterdami Erasmus fogalmazta meg az uralkodókkal szemben elvárt erkölcsi értékrendet, amelyben az uralkodók magánélte fontos helyet foglalt el. „Ne hidd, hogy azt tehetsz, amit akarsz, … olyanná formáld magadat, aki csak azt teszi, amit szabad. De vigyázz, nem minden szabad neked, ami a magánembernek szabad. Ami másokban csak botlás, az a fejedelemben már vétek. … A te életed mindenki szeme láttára zajlik, elbújni nem tudsz, és vagy mindannyiunk javára derék, vagy mindannyiunk pusztulására rossz ember válik belőled.“ - írta Erasmus a leendő V. Károly császárnak. A mérce magas, és azon a hitvalláson alapult, hogy csak jóerkölcsű uralkodó szolgálhatja a köz javát. Ahogy élünk az meghatározza gondolkodásunkat, jellemzi személyiségünket. A történelem azonban éppen az embert, a személyiséget rejti el. Különösen így van ez, ha királyokról van szó. Konstruált személyiségeket alkotunk, és rögzítünk emlékezetünkben, mert számunkra a hősök vagy gonosztevők kezelhetőbbek, mint az összetett személyiségek. 
A történeti elemzés felelőssége éppen abban áll, hogy az évszázados toposzok leple alól kibontsa a személyiséget. A hősök helyett az embert állítsa a történelem középpontjába. Nem könnyű feladat a hagyományok értelmezése, a források elemzése és mindezek eredőjeként megrajzolni a képet. Óhatatlanul ellentmondásokba, vitákba botlik a történelemmel foglalkozó. A kötet alkotóinak célja nem a hagyományok, a nemzeti emlékezetben rögzült történetek átírása. Sokkal inkább uralkodóink, fejedelmeink életének sokrétűbb, szinesebb bemutatása. Az uralkodói álarc mögött a személyes karakterek kiemelése most sokkal jobban fogalalkoztatott bennünket, mint az egysíkú politikai viszonyok leírása.
A kötet szerzői saját kutatási eredményeiket is összegezték egy-egy uralkodó vagy fejedelem arcképének a megrajzolásakor. Egyéni megközelítések és vitára ingerlő megállapítások egyaránt szerepelnek az egyes ábrázolásokban. Az egyes fejezetek stílusa, megfogalmazása a szerzők egyéniségét, értelmezését tükrözi. A történelem megismerése, feldolgozása és megismerhetővé tétele az egymással is vitában álló nézetek összességével együtt lehetséges. Egyaránt kínálunk tartalmas szórakozást és értő olvasást. 

Archexpo 2013


Archexpo 2013
Várak, múzeumok, hagyományőrzés
2013. szeptember 27. Visegrád — Királyi Palota
A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és online régészeti folyóirata az Archeológia — Altum Castrum Online (Archeologia.hu) az idei évben is megrendezi az Archexpo 2013, régészeti- műemlékvédelmi szakmai vásárt és konferenciát. Az idei rendezvény kiemelt témái a várak, múzeumok és hagyományőrzés kapcsolata lesz. A szakmai nap programjában folyamatban lévő várrekonstrukciók, korszerű tudományos kutatási eljárások és modern ismeretterjesztő bemutatási módszerek, valamint a várak és a múzeumok turisztikai hasznosításában nagy lehetőségeket rejtő hagyományőrző és kísérleti régészeti rendezvényekről hallhatnak és láthatnak az érdeklődők bemutatókat. Az előadások mellett a szakmai vásáron a muzeológiában, műemlékvédelemben tevékenykedő intézmények, cégek mutatkoznak be és árusítják termékeiket.
Program:
10.00 - 10.30 Kiss Gábor Iván (műemlékvédelmi vezető menedzser, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): A szászvári vár turisztikai fejlesztése
10.30 - 11.00 Várkonyi Gábor (egyetemi docens, ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék): Füzér történeti rekonstrukciója
11.00 - 11.30 Fehér András (projektigazgató SziMe3D Kft.; üzletág igazgató, HUMANsoft Informatika Kft.): 3D lézeres várfelmérés és rekonstrukció kőről kőre
Kávészünet 11.45 - 12.15 Balogh András (ügyvezető, Pazirik Informatikai Kft.): Virtuális vártúrák – Egy
animációs film készítésének tapasztalatai és felhasználási lehetőségei 12.15 -12.45 Virtuális Vártúrák című film vetítése
12.45 - 13.00 Buzás Gergely (régész-múzeumigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma) Vezetés a Középkori Várak - Virtuális Vártúrák című kiállításon
Ebédszünet 14.00 - 14.30 Bánki Hajnal (Living Hisory): Hagyományőrzés és a múzeumok
14.30 - 15.00 Erényi Gábor (Schola Artis Gladii et Armorum): Szellemek a múzeumban – első- és harmadik személyű interpretációs kísérletek és tapasztalatok
15.00 - 15.30 Kis Bernadett (régész múzeumpedagógus, Tragor Ignác Múzeum, Vác): Múzeumpedagógia a váci Tragor Ignác múzeumban
Kávészünet 15.45 - 16.15 Zay Orsolya (régész, Magyar Nemzeti Múzeum, Közművelődési Osztály): Régészet és
hagyományőrzés 16.15 - 16.45 Kohári Gabriella (régész, régészeti felügyelő, Pécsi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala. Örökségvédelmi Osztály) Konyhakultúra és kísérleti régészet.