Konferencia

Az ELTE BTK Történeti Intézete tisztelettel meghívja Önt kétnapos konferenciájára, amelyet abból az alkalomból rendezünk, hogy 235 éve jött létre az

Egyetemes és Oknyomozó Magyar Történelem Tanszék a Budai Királyi Magyar Tudományegyetemen.

2012. november 8. csütörtök – plenáris ülés
Kari Tanácsterem (1088 Bp., Múzeum krt. 4., A ép. fszt. 39.)
9.00 Megnyitó
9.15 Borsodi Csaba: Az elmúlt 235 év
9.30 Dezső Tamás: Asszírok és görögök
9.45 Németh György: Mágiatörténeti kutatások Magyarországon
10.00 Sonkoly Gábor: A történeti városi táj történész szemmel
10.15 Horn Ildikó: Az erdélyi politikai elit a 16. században
10.30 Tőkéczki László: Idősebb gróf Andrássy Gyula politikai irányeszméi
10.45 Majoros István: Franciaország és Európa a 19–20. században
11.00–11.30 Kávészünet
11.30 Kósa László: Református emlékezet helyei
11.45 Gerő András: Birodalom gyarmat nélkül
12.00 Székely Gábor: Az „appeasement” kezdete – a Lytton-bizottság jelentése és következményei
12.15 Erdődy Gábor: Antall József a magyar történeti kontinuitás és nemzeti mitológia
sajátosságairól
12.30 Szögi László: A 19. századi egyetemjárás új eredményei
12.45 Szvák Gyula: Történésznek lenni Magyarországon és a Szovjetunióban
13.00 Juhász József: A Kalasnyikov-ügy
13.15–14.00 Ebédszünet
Délutáni szekcióülések
I. Tóth Zoltán terem (1088 Bp., Múzeum krt. 6–8., II. em. 252.)
14.00–15.00
Hegyi W. György: Horatius és Augustus
Etényi Nóra: Politika és nyilvánosság a kora újkorban
Várkonyi Gábor: A konstantinápolyi angol követség tevékenységének hatása a tizenöt éves háború
menetére
Draskóczy István: 16. század eleji velencei követjelentés Magyarországról
15.15–16.15
Géra Eleonóra: Pest-Buda a Rákóczi-korszakban
Thoroczkay Gábor: Viták kereszttűzében: a kalocsai érsekség korai történetének kutatása Katona
Istvántól napjainkig
Szabó Péter: Politikai blöff és önigazolás Balassa Imre és Wesselényi Ferenc kapcsolatában
Nagy Balázs: Párhuzamok és eltérések: a Luxemburg-dinasztia csehországi és magyarországi
uralkodásának kezdetei
16.30–17.15
Kövér György: Intézményi megközelítés és historiográfia. A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle
(1894–1906)
Föglein Gizella: Az ELTE első egyetemi értesítője
Mátay Mónika: Közösségi és társadalmi normák konfliktusa a Tiszazugban: az arzénos
mérgezések elemzése
Pázmány Péter-terem (1088 Bp., Múzeum krt. 4., Gólyavár, Földszinti kiselőadó)
14.00–15.30
Dobszay Tamás: Az országgyűlés bizottsági rendszerének kialakulásához
Pajkossy Gábor: Vármegyei választások és katonai asszisztencia a magyar reformkorban
Ring Éva: A galíciai közös lengyel-magyar felkelés tervének eredete
Manhercz Orsolya: Ferenc József utazásai 1.
Csapó Csaba: Ferenc József utazásai 2.
Bolgár Dániel: Jómódúbb zsidók, magasabb keresztények. A zsidók és keresztények közötti jóléti
egyenlőtlenségek szerkezete a modern Magyarországon
16.00–16.45
Czoch Gábor: A rendi polgárság társadalmi összetételéről a 19. század első felében
Benedek Gábor: Ľudovít Štúr az 1850-es években
Búr Gábor: Földrajzi társaságok a 19. századi Európában
2012. november 9. péntek – szekcióülések
Kodály Zoltán-terem (1088 Bp., Múzeum krt. 4., F ép. félemelet)
10.00–11.00
Sipos Balázs: Mi a politika a politikatörténetben?
Salamon Konrád: Az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság
Zeidler Miklós: Honvéd áll a Kilimandzsárón? Egy beadvány az „Őrültek dossziéjából”
Krausz Tamás: Legitimáció és történetírás. A magyar megszállás a Szovjetunióban
11.15–12.15
Pál István: A magyar hírszerzés tevékenysége az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a
hidegháború első másfél évtizedében
Pritz Pál: Vajon valóban 1945-től 1956-ig tartott a Rákosi-korszak? Reflexiók Gyarmati György
könyve kapcsán
Szerencsés Károly: Elhallgatott demokratikus hagyományunk: a nemzeti demokrácia
Halmos Károly: A csődtörvény csődtörténete
Pázmány Péter-terem (1088 Bp., Múzeum krt. 4., Gólyavár, Földszinti kiselőadó)
10.00–11.45
Lugosi Győző: A palesztinai zsidó-arab társnemzeti állam eszméje
Miskolczy Ambrus: A Vasgárda identitásképző stratégiája
Szilágyi Ágnes Judit: A luzitán integralizmus és a portugál nemzeti szindikalista mozgalom a
salazarizmus első éveiben
Csorba László (felolvassa Várkonyi Gábor): Kémek a disznóhízlaldában. Hétköznapok a római
hírszerző rezidentúrán az 1950-es évek első felében
Bartha Eszter: A jóléti diktatúrák felemelkedése és bukása
Balogh András: Új nemzetközi rend a hidegháború után?
Varga Zsuzsanna: Az összehasonlító kutatások térhódítása az európai agrártörténet-írásban

Dedikálás

Az Ünnepi Könyvhéten Báthory Erzsébet című könyvünk dedikálása 2010. június 4. péntek 16:30-kor lesz a General Press Kiadó sátrában.

Bevezetés a művelődéstörténet forrásaiba - vizsga

Naplók, levelek, önéletírások – bevezetés a művelődéstörténet forrásaiba
Irodalom és vizsgakövetelmények

A „források” és a szakirodalom együttes ismerete kötelező, minden elemzett szöveghez kérem válasszanak a megadott szakirodalomból egy-egy módszertani, elméleti problémákat felvető tanulmányt. A vizsgára készüljenek egy szabadon választott témával is.

Források, szövegek

· Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-115.
· Nádasdy Tamás levelezése: „Szerelmes Orsikám…” a Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988; 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz. 1542-1562 I-II. kiadja: Őze Sándor. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996
· Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982; vagy Humanista Történetírók, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977, 567-1041.
· Hans Dernschwam: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984; Oszmán Aga: A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Balassi Kiadó, Budapest, 1996
· Szenci Molnár Albert: Válogatott művei. Magvető Kiadó, Budapest, 1976
· Kemény János: Önéletírása. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986
· Batthyány Ádám naplófeljegyzései: In „Vitéz-e vagy ájtatos?” kiadta: Szilasi László, Peregrinatio Hungarorum 3. Szeged, 1989, (Regensburgi utazás valamint lelkiismereti napló)
· Rákóczi László naplója. Kiadta: Horn Ildikó, Magvető Kiadó, Budapest, 1990
· Bethlen Miklós: Önéletírása. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955

Szakirodalom

· Atkinson, Paul: A narratíva és a társadalmi cselekvés reprezentációja. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 121-150.
· Borneman, John: Elbeszélés, genealógia és történeti tudat: a széthulló személyiség. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 197-216.
· Burke, Peter: Az eseménytörténet és az elbeszélés felélesztése. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 37-52.
· Currie, Mark: Elbeszélés, politika, történelem. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 19-38.
· Jankovics József: Önéletírás és történeti hitelesség … Bethlen Miklós leveleinek formai, műfaji és stilisztikai jellemzői … Bethlen Miklós életrajzi adatai … In Bethelen Miklós levelei I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987, 15-29., 65-84., 87-93.; A kora újkori levél műfajának meghatározása kötelező.
· Koselleck, Reinhart: Történelem, történetek és formális időstruktúrák. In Narratívák 4. A történelem poétikája. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 2000, 25-36.
· Mantaigne: A tapasztalásról. Európa könyvkiadó, Budapest, 1983
· N. Kovács Tímea: A kultúra narratívái, narratívák a kultúráról. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 7-18.
· Ricoeur, Paul: Emlékezet – felejtés – történelem. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 51-68.

Kurzusok 2008/2009 1. félév

1.) A magánélet forrásai: 16-17. századi magánlevelek elemzése (forrásgyakorlat)
The sources of the history of private life: Private letters from the 16th-17th century (analyses of handwritten documents)
Hétfő 10:00-11:30. MUK 261. (szeminárium)

2.) Politikusok, életutak a kora újkori Magyarországon.
Politicians, life and career in the early modern Hungary.
Hétfő 14:00-15:30. MUK 261. (szeminárium)

3.) Ellenség vagy szövetséges: a török a kora újkori magyar gondolkodásban.
Enemy or ally: The Turk in the early modern Hungarian thought.
Kedd 14:00-15:30. MUK 261. (szeminárium)

4.) Bevezetés a művelődéstörténet forrásaiba.
Initiation into the sources of the cultural history.
Kedd 16:00-17:30. MUK 252. (előadás) Max. 50 fő

5.) Szakdolgozati szeminárium
Training course for preparing BA thesis.
Hétfő 17:00-18:30. MUK 261.

Konferenciák, előadások

2008. március 28.

ELTE BTK Történeti Kollégium
Budapest Múzeum körút 6-8.

Az előadás címe: Politikus generációk a kora újkori Magyarországon
Időpontja: 17:00

2008. március 4.

Közép-európai Kulturális Intézet
Budapest, Rákóczi út 15.
Megelevenedett múlt.
Kastélyok művészete Magyarországon és Szlovákiában

Előadás címe:
10:30-10:00 Pálffy Miklós és Báthory András kapcsolata

Kurzusok 2007/2008 2. félév

1. A kora újkori politikai elit Magyarországon

A mohácsi csatában a magyar politikai élet legjelentősebb képviselői vesztek oda. A túlélők mellett felbukkant egy új generáció, amely lassan átvette a régi nemzedék helyét az ország irányításában. Hogyan emelkedtek fel, hogyan épültek be az ország igazgatásába, hogyan változott meg a magyar politikai elit összetétele? Ezek a kurzus legfontosabb kérdései. Az új politikai elit képviselőin keresztül fogjuk megvizsgálni a magyar politikai elit változásának 16-17. században végbement folyamatát.

A régi elit képvisletében: Perényi Péter
Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985
Elbukó óriás: Török Bálint
Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-114.
Az új generáció: Nádasdy Tamás és fia a „Fekete bég”
Nagy László: Az erős fekete bég
Horváth Mihály: Nádasdy Tamás élete és kora Pest, 1838
A Pálffyak felemelkedés: Pálffy Miklós
Pálffy Géza: A Pálffy család felemelkedés a 16. században. In Pálfiovci v novoveku. Bratislava-Budapest, 2003.
Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajzához és korához. Eger, 1897
Az intellektuális út: Balassi Bálint
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint élete. In Balassi Bálint és kora. Balassi Kiadó, Budapest, 2004
Várkonyi Gábor: Balassi Bálint Lengyelországban a tizenötéves háború előestéjén. Hadtörténelmi Közlemények 117. (2004) 4. 1131-1145.
Út a hatalomba: Bocsakai István
Benda Kálmán: Bocskai István. Budapest, 1993
Horn Ildikó – G. Etényi Nóra – Szabó Péter: Bocskai István. General Press Kiadó, Budapest, 2006
Tündöklő karrier: Esterházy Miklós
Péter Katalin: Esterházy Miklós Budapest, 1985
A Rákócziak kora Erdélyben
Szilágyi Sándor: I. Rákóczy György. uő: II. Rákóczy György Budapest, 1891
Nagy László: A „bibliás, őrálló” fejedelem. Budapest, 1984
Pálffy Pál nádorsága
S. Lauter Éva: Pálffy Pál levelei 1644-1653. Budapest, 1989
A magyar politikai elit arcképcsarnoka
Elias Wideman: Icones Illustrium Heroum Hungariae. Wien, 1652 (Rózsa György utószava)
Wesselényi Ferenc és politikai köre
Várkonyi Gábor: Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In Mindennapok választása. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2007, 87-110. (Digitális kiadvány)
A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In Tanulmányok R. Várkonyi Ágnes 80. születésnapjára. ELTE – L’Harmatan Kiadó, Budapest, 2008.
A „legfiatalabb” nemzedék: Thököly Imre – II. Rákóczi Ferenc
Thököly Imre naplói (Magyar Történelmi Emlékek)
A Thököly felkelés és kora (szerk.: Benczédi László) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelme gyermekkora. Budapest, 1989
Köpeczi Béla: Döntés előtt. Az ifjú Rákóczi eszmei útja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982

2. Magánélet és nyilvánosság a kora újkori Magyarországon

A történeti elemzések örök problémája és témája történeti szereplők személyiségének, magánéletének a vizsgálata. Fontos kérdés, hogy mennyiben határozza meg egy adott politikus tevékenységének értekelését magánélete, vagy mágánéletén keresztül megismert személyisége. Kikapcsolható-e vagy éppen kötelezően figyelembe kell venni a személyiségjegyeket a történeti diskurzus során? Ezek a legfontosabb kérdések a történeti narratíva számára, ha a személyiség szóba kerül. A kurzus a humanizmus személyiség kultuszától a puritanizmus és a racionalizmus személyiség-képéig követi végig, és konkrét példákon bemutatva elemzi a különböző területeken érvényesülő, karriert befutó vagy éppen kudarcot valló történeti személyiségek pályáját. Értelmiségiek, politikusok, erdélyi fejedelmek lesznek az elemzések középpontjába állítva. Humanisták, erdélyi fejedelmek (Báthory Zsigmond, Rákócziak) politikusok Zrínyi Miklós, Bethlen Miklós, rejtőzködő alakok (a „murányi” Vénusz), nők (Báthory Erzsébet, Bethlen Kata) segítségével elemezzük a magyar társadalom viszonyát a magánélethez.

Tematika:

Elméleti alapvetés: nyilvánosság és társadalom.

Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1999

A „serviens” magánélete: Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-114.

Báthory Zsigmond

Somogyi Ambrus: Egy családi viszály és a padovások álma. (Báthory Zsigmond első évei) In Emlékezeteül hagyott írások. Erdélyi magyar emlékírók. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1983 vagy Erdély öröksége II. akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 62-79.

Megvádolva és kiszolgáltatva: Báthory Erzsébet

Szádeczky Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Budapest, 1993

Atyák és fiak: Esterházy Miklós intelmei fiának és I. Rákóczi György fejedelmi parainesise

Esterházy Miklós fiához írt intelme In Katholikus Szemle, 1899

I. Rákóczi György fejedelmi parainesis. In Magyar Gondolkodók 17. század. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 133-137.

Dinasztikus házasságok: Báthory Zsigmond és Báthory Zsófia

Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya. Budapest, 1986

Várkonyi Gábor: II. Rákóczy György eskövője. Budapest, 1990

Szerelem és nyilvánosság: Gyöngyössi István: Marssal társolkodó murányi Vénus

R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő murányi Vénus. Budapest, 1987

Költészet és politika: Zrínyi Miklós „Adriai tengernek Syrenaja”

Egy főúr délutánja: Rákóczi László naplója. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1990

Önkép vagy apologetika: Bethlen Miklós Önéletírása. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1955

Küldetéstudat: II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978

Bethlen Kata Önéletírása. Budapest, 1984

3. Nádori politika az abszolutizmus árnyékában a XVII. századi Magyarországon

A XVI-XVII. század a nádori intézmény, és ezzel a nádorok nagy korszaka. 1541, Buda eleste után Magyarország uralkodói csak alkalmanként, leginkább országgyűlések alatt tartózkodtak az ország területén, udvarukat Bécsben, a XVI. század végén pedig Prágában tartották. Ezzel óhatatlanul is megnőtt a nádorok szerepe és politikai felelőssége is. A nádori intézmény bonyolult politikai, közigazgatási, igazságszolgáltatási és hadügyi funkciók együttese. Éppen ezért minden korszakban fontos volt a nádor személye, a török megszállás időszakában pedig elengedhetetlen volt, hogy alkalmas, rátermett, a dinasztia szempontjából pedig lojális nádora legyen az országnak. Az abszolutista kormányzati rendszer egyre erőteljesebb kibontakozásával a túl sok funkciót egyesítő nádori intézmény fölöslegessé, sőt nehézkessé vált a Habsburg kormányzat számára, akik egyébként is folyamatosan kísérleteztek a nádorság más hivatali szerkezettel (helytartó intézménye) való felváltásával. A kurzus főbb csomópontjai: a nádor és a helytartó a XVI. század második felében, az 1608-as országgyűlés időszaka, Esterházy Miklós, Pálffy Pál, Wesselényi Ferenc és Esterházy Pál nádor tevékenysége.

Nádori törvénycikkek

Nádasdy Tamás nádorsága

Nádor nélküli évtizedek 1562-1608

Hűtlenségi per Illésházy István ellen 1602

Thurzó György és a Báthoryak

Esterházy Miklós nádorsága: I. a karrier

Esterházy Miklós nádorsága: II. opiniói

Esterházy Miklós és I. Rákóczi György

Pálffy Pál és az új nádori politika

Az 1655-ös országgyűlés

Wesselényi Ferenc és Zrínyi Miklós 1663-1664.

Összeesküvés avagy az abszolutizmus győzelme: 1664-1671.

4. Kora újkori magánlevelek elemzése. Forrásgyakorlat.

A szeminárium a 16-17. századi kéziratos források átírásának módszertanával és elemzésével fogja megismertetni a jelentkezőket.