Memoria Rerum

Dedikálás

2010-05-10T11:03:00.005+02:00

Az Ünnepi Könyvhéten Báthory Erzsébet című könyvünk dedikálása 2010. június 4. péntek 16:30-kor lesz a General Press Kiadó sátrában.

Vizsga időpontok

2008-05-03T11:27:00.003+02:00

2007-2008. 2. félév

május 27., kedd 9:00-14:00

május 30., péntek 9:00-14:00

június 9., kedd 9:00-14:00

június 10., kedd 9:00-14:00

és jegybeírás: 14:00-től

június 17., kedd 9:00-14:00

június 20., péntek 9:00-14:00

június 23., hétfő 14:00-16:00 (UV)

A vizsgák helye: MUK II. 261

Bevezetés a művelődéstörténet forrásaiba - vizsga

2008-04-27T14:24:00.001+02:00

Naplók, levelek, önéletírások – bevezetés a művelődéstörténet forrásaiba
Irodalom és vizsgakövetelmények

A „források” és a szakirodalom együttes ismerete kötelező, minden elemzett szöveghez kérem válasszanak a megadott szakirodalomból egy-egy módszertani, elméleti problémákat felvető tanulmányt. A vizsgára készüljenek egy szabadon választott témával is.

Források, szövegek

· Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-115.
· Nádasdy Tamás levelezése: „Szerelmes Orsikám…” a Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988; 500 magyar levél a XVI. századból. Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz. 1542-1562 I-II. kiadja: Őze Sándor. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996
· Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982; vagy Humanista Történetírók, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977, 567-1041.
· Hans Dernschwam: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984; Oszmán Aga: A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Balassi Kiadó, Budapest, 1996
· Szenci Molnár Albert: Válogatott művei. Magvető Kiadó, Budapest, 1976
· Kemény János: Önéletírása. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986
· Batthyány Ádám naplófeljegyzései: In „Vitéz-e vagy ájtatos?” kiadta: Szilasi László, Peregrinatio Hungarorum 3. Szeged, 1989, (Regensburgi utazás valamint lelkiismereti napló)
· Rákóczi László naplója. Kiadta: Horn Ildikó, Magvető Kiadó, Budapest, 1990
· Bethlen Miklós: Önéletírása. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955

Szakirodalom

· Atkinson, Paul: A narratíva és a társadalmi cselekvés reprezentációja. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 121-150.
· Borneman, John: Elbeszélés, genealógia és történeti tudat: a széthulló személyiség. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 197-216.
· Burke, Peter: Az eseménytörténet és az elbeszélés felélesztése. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 37-52.
· Currie, Mark: Elbeszélés, politika, történelem. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 19-38.
· Jankovics József: Önéletírás és történeti hitelesség … Bethlen Miklós leveleinek formai, műfaji és stilisztikai jellemzői … Bethlen Miklós életrajzi adatai … In Bethelen Miklós levelei I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987, 15-29., 65-84., 87-93.; A kora újkori levél műfajának meghatározása kötelező.
· Koselleck, Reinhart: Történelem, történetek és formális időstruktúrák. In Narratívák 4. A történelem poétikája. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 2000, 25-36.
· Mantaigne: A tapasztalásról. Európa könyvkiadó, Budapest, 1983
· N. Kovács Tímea: A kultúra narratívái, narratívák a kultúráról. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 7-18.
· Ricoeur, Paul: Emlékezet – felejtés – történelem. In Narratívák 3. A kultúra narratívái. szerk.: Thomka Beáta, Kijárat Kiadó, Budapest, 1999, 51-68.

Kurzusok 2008/2009 1. félév

2008-04-12T16:14:00.008+02:00

1.) A magánélet forrásai: 16-17. századi magánlevelek elemzése (forrásgyakorlat)
The sources of the history of private life: Private letters from the 16th-17th century (analyses of handwritten documents)
Hétfő 10:00-11:30. MUK 261. (szeminárium)

2.) Politikusok, életutak a kora újkori Magyarországon.
Politicians, life and career in the early modern Hungary.
Hétfő 14:00-15:30. MUK 261. (szeminárium)

3.) Ellenség vagy szövetséges: a török a kora újkori magyar gondolkodásban.
Enemy or ally: The Turk in the early modern Hungarian thought.
Kedd 14:00-15:30. MUK 261. (szeminárium)

4.) Bevezetés a művelődéstörténet forrásaiba.
Initiation into the sources of the cultural history.
Kedd 16:00-17:30. MUK 252. (előadás) Max. 50 fő

5.) Szakdolgozati szeminárium
Training course for preparing BA thesis.
Hétfő 17:00-18:30. MUK 261.

Konferenciák, előadások

2008-02-26T23:51:00.005+01:00

2008. március 28.

ELTE BTK Történeti Kollégium
Budapest Múzeum körút 6-8.

Az előadás címe: Politikus generációk a kora újkori Magyarországon
Időpontja: 17:00

2008. március 4.

Közép-európai Kulturális Intézet
Budapest, Rákóczi út 15.
Megelevenedett múlt.
Kastélyok művészete Magyarországon és Szlovákiában

Előadás címe:
10:30-10:00 Pálffy Miklós és Báthory András kapcsolata

Kurzusok 2007/2008 2. félév

2008-02-23T21:36:00.008+01:00

1. A kora újkori politikai elit Magyarországon

A mohácsi csatában a magyar politikai élet legjelentősebb képviselői vesztek oda. A túlélők mellett felbukkant egy új generáció, amely lassan átvette a régi nemzedék helyét az ország irányításában. Hogyan emelkedtek fel, hogyan épültek be az ország igazgatásába, hogyan változott meg a magyar politikai elit összetétele? Ezek a kurzus legfontosabb kérdései. Az új politikai elit képviselőin keresztül fogjuk megvizsgálni a magyar politikai elit változásának 16-17. században végbement folyamatát.

A régi elit képvisletében: Perényi Péter
Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985
Elbukó óriás: Török Bálint
Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-114.
Az új generáció: Nádasdy Tamás és fia a „Fekete bég”
Nagy László: Az erős fekete bég
Horváth Mihály: Nádasdy Tamás élete és kora Pest, 1838
A Pálffyak felemelkedés: Pálffy Miklós
Pálffy Géza: A Pálffy család felemelkedés a 16. században. In Pálfiovci v novoveku. Bratislava-Budapest, 2003.
Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajzához és korához. Eger, 1897
Az intellektuális út: Balassi Bálint
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint élete. In Balassi Bálint és kora. Balassi Kiadó, Budapest, 2004
Várkonyi Gábor: Balassi Bálint Lengyelországban a tizenötéves háború előestéjén. Hadtörténelmi Közlemények 117. (2004) 4. 1131-1145.
Út a hatalomba: Bocsakai István
Benda Kálmán: Bocskai István. Budapest, 1993
Horn Ildikó – G. Etényi Nóra – Szabó Péter: Bocskai István. General Press Kiadó, Budapest, 2006
Tündöklő karrier: Esterházy Miklós
Péter Katalin: Esterházy Miklós Budapest, 1985
A Rákócziak kora Erdélyben
Szilágyi Sándor: I. Rákóczy György. uő: II. Rákóczy György Budapest, 1891
Nagy László: A „bibliás, őrálló” fejedelem. Budapest, 1984
Pálffy Pál nádorsága
S. Lauter Éva: Pálffy Pál levelei 1644-1653. Budapest, 1989
A magyar politikai elit arcképcsarnoka
Elias Wideman: Icones Illustrium Heroum Hungariae. Wien, 1652 (Rózsa György utószava)
Wesselényi Ferenc és politikai köre
Várkonyi Gábor: Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In Mindennapok választása. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2007, 87-110. (Digitális kiadvány)
A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In Tanulmányok R. Várkonyi Ágnes 80. születésnapjára. ELTE – L’Harmatan Kiadó, Budapest, 2008.
A „legfiatalabb” nemzedék: Thököly Imre – II. Rákóczi Ferenc
Thököly Imre naplói (Magyar Történelmi Emlékek)
A Thököly felkelés és kora (szerk.: Benczédi László) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelme gyermekkora. Budapest, 1989
Köpeczi Béla: Döntés előtt. Az ifjú Rákóczi eszmei útja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982

2. Magánélet és nyilvánosság a kora újkori Magyarországon

A történeti elemzések örök problémája és témája történeti szereplők személyiségének, magánéletének a vizsgálata. Fontos kérdés, hogy mennyiben határozza meg egy adott politikus tevékenységének értekelését magánélete, vagy mágánéletén keresztül megismert személyisége. Kikapcsolható-e vagy éppen kötelezően figyelembe kell venni a személyiségjegyeket a történeti diskurzus során? Ezek a legfontosabb kérdések a történeti narratíva számára, ha a személyiség szóba kerül. A kurzus a humanizmus személyiség kultuszától a puritanizmus és a racionalizmus személyiség-képéig követi végig, és konkrét példákon bemutatva elemzi a különböző területeken érvényesülő, karriert befutó vagy éppen kudarcot valló történeti személyiségek pályáját. Értelmiségiek, politikusok, erdélyi fejedelmek lesznek az elemzések középpontjába állítva. Humanisták, erdélyi fejedelmek (Báthory Zsigmond, Rákócziak) politikusok Zrínyi Miklós, Bethlen Miklós, rejtőzködő alakok (a „murányi” Vénusz), nők (Báthory Erzsébet, Bethlen Kata) segítségével elemezzük a magyar társadalom viszonyát a magánélethez.

Tematika:

Elméleti alapvetés: nyilvánosság és társadalom.

Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1999

A „serviens” magánélete: Martonfalvay Imre deák emlékirata. In Magyar Emlékírók 16-18. század. szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 77-114.

Báthory Zsigmond

Somogyi Ambrus: Egy családi viszály és a padovások álma. (Báthory Zsigmond első évei) In Emlékezeteül hagyott írások. Erdélyi magyar emlékírók. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1983 vagy Erdély öröksége II. akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 62-79.

Megvádolva és kiszolgáltatva: Báthory Erzsébet

Szádeczky Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Budapest, 1993

Atyák és fiak: Esterházy Miklós intelmei fiának és I. Rákóczi György fejedelmi parainesise

Esterházy Miklós fiához írt intelme In Katholikus Szemle, 1899

I. Rákóczi György fejedelmi parainesis. In Magyar Gondolkodók 17. század. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 133-137.

Dinasztikus házasságok: Báthory Zsigmond és Báthory Zsófia

Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya. Budapest, 1986

Várkonyi Gábor: II. Rákóczy György eskövője. Budapest, 1990

Szerelem és nyilvánosság: Gyöngyössi István: Marssal társolkodó murányi Vénus

R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő murányi Vénus. Budapest, 1987

Költészet és politika: Zrínyi Miklós „Adriai tengernek Syrenaja”

Egy főúr délutánja: Rákóczi László naplója. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1990

Önkép vagy apologetika: Bethlen Miklós Önéletírása. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1955

Küldetéstudat: II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978

Bethlen Kata Önéletírása. Budapest, 1984

3. Nádori politika az abszolutizmus árnyékában a XVII. századi Magyarországon

A XVI-XVII. század a nádori intézmény, és ezzel a nádorok nagy korszaka. 1541, Buda eleste után Magyarország uralkodói csak alkalmanként, leginkább országgyűlések alatt tartózkodtak az ország területén, udvarukat Bécsben, a XVI. század végén pedig Prágában tartották. Ezzel óhatatlanul is megnőtt a nádorok szerepe és politikai felelőssége is. A nádori intézmény bonyolult politikai, közigazgatási, igazságszolgáltatási és hadügyi funkciók együttese. Éppen ezért minden korszakban fontos volt a nádor személye, a török megszállás időszakában pedig elengedhetetlen volt, hogy alkalmas, rátermett, a dinasztia szempontjából pedig lojális nádora legyen az országnak. Az abszolutista kormányzati rendszer egyre erőteljesebb kibontakozásával a túl sok funkciót egyesítő nádori intézmény fölöslegessé, sőt nehézkessé vált a Habsburg kormányzat számára, akik egyébként is folyamatosan kísérleteztek a nádorság más hivatali szerkezettel (helytartó intézménye) való felváltásával. A kurzus főbb csomópontjai: a nádor és a helytartó a XVI. század második felében, az 1608-as országgyűlés időszaka, Esterházy Miklós, Pálffy Pál, Wesselényi Ferenc és Esterházy Pál nádor tevékenysége.

Nádori törvénycikkek

Nádasdy Tamás nádorsága

Nádor nélküli évtizedek 1562-1608

Hűtlenségi per Illésházy István ellen 1602

Thurzó György és a Báthoryak

Esterházy Miklós nádorsága: I. a karrier

Esterházy Miklós nádorsága: II. opiniói

Esterházy Miklós és I. Rákóczi György

Pálffy Pál és az új nádori politika

Az 1655-ös országgyűlés

Wesselényi Ferenc és Zrínyi Miklós 1663-1664.

Összeesküvés avagy az abszolutizmus győzelme: 1664-1671.

4. Kora újkori magánlevelek elemzése. Forrásgyakorlat.

A szeminárium a 16-17. századi kéziratos források átírásának módszertanával és elemzésével fogja megismertetni a jelentkezőket.

Publikációk

2008-02-23T20:55:00.004+01:00

Publikációs jegyzék*

Könyvek

II. Rákóczy György esküvője. Bałłaban György lengyel követ naplója. Forrásközlés. RMTF II. kötet. szerk. Horn Ildikó Budapest, 1990
Középkori és kora újkori történeti szöveggyűjtemény. Nemzetei Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004⁷
Rákóczi Erzsébet levelei férjéhez 1672-1707. Osiris Kiadó, Budapest, 2001
Barangolások Balassi Bálint nyomában - Balassi nyomában a Kárpát-medencében és másutt Európában. Kovács István - Szentmártoni Szabó Géza - Várkonyi Gábor. Balassi Intézet, Budapest, 2005
A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Fábri Anna – Várkonyi Gábor, Argumentum Kiadó, Budapest, 2007
Báthory. Zivot a smert'. Lengyel Tünde - Várkonyi Gábor. Ottovo Nakladeltství, 2009
Ünnepek és hétköznapok. Művelődés és mentalitás a török kori Magyarországon. General Press, Budapest, 2009.

Tanulmányok

Wesselényi Ferenc nádor (fiatal évek) Sic Itur Ad Astra. Budapest, 1987
Dinasztikus politika Erdélyben 1640-1645. in II. Rákóczy György esküvője. Régi Magyar Történelmi Források II. kötet Budapest, 1990, 72-131.
Egy fejedelmi esküvő. Rubicon 1991/1.
Hévizek és fürdők a 17. századi Magyarországon. Liget 1992/2. valamint: In Kósa László – R. Várkonyi Ágnes (szerk.) Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról. Orpheusz Kiadó, Budapest, 1993, 105-122.
Magyar katonák a harmincéves háború európai hadszínterein. Hadtörténelmi Közlemények 1992/2. 149-152. újabban: In Szabolcs Ottó (szerk.): Politikai portrék, jogalkotások, intézmények a 17-19. századból Budapest, 1995, 36-40.
Magyarok az 1636-os birodalmigyűlésen és római király koronázáson. Levéltári Szemle 1992/ 3., 3-16.
Magyarok a római király választásán 1636-ban. In. Perlekedő évszázadok. Budapest, 1993, 187-214.
Emlékirat a nádorság ügyében. Irodalomismeret 1995/ 1-2., 40-47.
Lerágott csont vagy a halhatatlanság ára. Liget 1998/8., 81-89
Újabb források Báthory Erzsébet életéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 1999/1-2., 181-204.
John Sanderson levantei utazása (1584-1602) fordítás, forrásközlés. In Kora Újkori Egyetemes Történeti Szöveggyűjtemény szerk. Poór János Osiris, Budapest, 2000, 411-420.
A katolikus menyasszony, Báthory Zsófia és II. Rákóczi György szerelméről. In Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna Tamás Edit (szerk.) Sárospatak, 2000, 79-91.
A konstantinápolyi angol politika a tizenötéves háború időszakában. (Edward Barton portai követ jelentései Konstantinápolyból, 1593-1597.) Aetas 2000/4. 106-123.
Rákóczi Erzsébet élete (1654-1707) férjéhez írott leveleinek tükrében. Palócföld 2002. Salgótarján különszám 430-443.
Arisztokrata társasági élet a kora újkori Magyarországon. In Ablonczy Balázs – ifj. Bertényi Iván – Hatos Pál – Kiss Réka (szerk.) Hagyomány, közösség, művelődés Tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára Budapest, 2002, 140-150.
Edward Barton 1597. január 5-ei jelentése az 1596-os szultáni hadjáratról, Eger elfoglalásáról és a mezőkeresztesi csatáról. Levéltári Közlemények 2002/1-2., 177-199.
Jerzy Bałłaban és az erdélyi szakácsművészet. Egy táplálkozástörténeti forráshely lehetséges értelmezése. In Kardos József (szerk.): Történelem – Tanítás – Módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Budapest, 2002, 259-267.
Erdély bekapcsolódása a tizenötéves háborúba. Báthory Zsigmond és a konstantinápolyi politika 1594-ben. in K. Horváth Zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc (szerk.): Léptékváltó társadalomtörténet. Benda Gyula tiszteletére. Hermész Kör – Osiris, Budapest, 2003, 310-326.
Angol békeközvetítés és a lengyel-török tárgyalások a tizenöt éves háború időszakában (1593-1598) Aetas 2003/2. 44-62.
Korešpondencia medzi novozámockỳm hlavnỳm kapitánom Štefánom Pálfim a vacovskỳ bašom Mustom. (Pálffy István érsekújvári főkapitány és a váci Muszta basa levelezése.) in Anna Fundárková – Géza Pálffy (szerk.): Pálfiovci v novoveku. Vzostup vỳznamného uhorského šlachtického rodu. Bratislava – Budapest, 2003, 63-74.
Kolozsvár – Isztambul – London: 1594 in Frank Tibor (szerk): Angliától Nagy-Britanniáig. Magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről. Gondolat, Budapest, 2004, 73-88.
„Az jó hírért, névért s az szép tisztességért…” Napút 2004/6. 22-26.
Balassi Bálint és Lengyelország a tizenötéves háború előestéjén (1589-1591) Gömörország 2004/3. 21-24.
Ötödfélszáz éve született Balassi Bálint. Balassi. Vándorkiállítás, 2004, Magyar Múzeumok 2004/3. 3-5.
„Csudákat nevelő nagy tenger morotvája” Balassi Bálint lengyelországi útjai, Élet és Tudomány 2004/51-53. 1662-1666.
Hospodárenie – netradičná úloha aristokratických žien v ranonovovekom Uhorsku in Tünde Lengyelová (edit.): Žena a právo Právne a spoločenské postavenie žien v minulosti Academic Electronic Press, s.r.o., Bratislava, 2004, 177-185.
Balassi. A költő élete és versei, CD-ROM, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004 (szerkesztés, tanulmányírás)
Balassi Bálint Lengyelországban a tizenötéves háború előestéjén. Hadtörténelmi Közlemények 117. (2004) 4. 1131-1145.
Arisztokrata társasági élet a kora újkori Magyarországon, G. Etényi Nóra – Horn Ildikó (szerk.): Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. században, Balassi Kiadó, Budapest, 2005, 415-433.
Az Alfától a kiállításig. Gondolatok egy múzeumtámogatási program kapcsán. Múzeumi Közlemények, 2005/2. 65-70.
Kormányzási elvek vagy atyai jó tanácsok? I. Rákóczi György fiához írt intelmei. In Évek és színek Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából. Kortárs Kiadó, Budapest, 2005, 381-389.
„Nekem azt kell tennem, amit mások akarnak…” Arisztokrata nők és közélet a kora újkori Magyarországon. In Fábri Anna – Várkonyi Gábor (szerk.): A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2007. 123-139.
L’Europe, la Hongrie et les Esterházy. In Nicolas Esterhazy 1765-1833. Un prince hongrois collectionneur. Compiegne, 2007
Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In Mindennapok választása. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. szerk.: Erdélyi Gabriella és Tusor Péter, MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2007, 87-110. (Digitális kiadvány)
A nádor és a fejedelem. Gondolatok Wesselényi Ferenc és II. Rákóczi György kapcsolatáról. In Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. ELTE – L’Harmatan Kiadó, Budapest, 2008.

Ismertetések

Vitéz-e vagy ájtatos? BUKSZ 1991/ 1.
Két tanulmány a fejedelemkori Erdély könyvtári kultúrájából. (Jakó Klára: Az első kolozsvári egyetemi könyvtár története és állományának rekonstrukciója 1579-1604. in. Adattár 16/1. Szerk: Keserű Bálint, Monok István Szeged, 1991 valamint Sipos Gábor: A Kolozsvári Református Kollégium könyvtára a XVII. században. In Olvasmánytörténeti Dolgozatok Szerk: Monok István Szeged, 1991) Protestáns Szemle 1993/4.
Két könyv Bethlen Gábor fejedelem uralkodásáról. (Imreh István: A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idején. Erdélyi Tudományos Füzetek 211. Kolozsvár, 1992 valamint Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest, 1992) Protestáns Szemle 1994/6.
Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Erdélyi Múzeum 1997/4
A gyermek a történelemben. (Gyermek a kora újkori Magyarországon. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 19. MTA Történettudományi Intézet Bp., 1996, Szerk: Péter Katalin) Protestáns Szemle 1997/2

* Az irodalomjegyzék sem a Britannica Hungarica, sem a Magyar Nagy Lexikon számára készített szócikkeket nem tartalmazza.

Önéletrajz

2008-02-23T20:14:00.009+01:00

Önéletrajz

Születési dátum, hely: 1962. december 29., Salgótarján
Iskolák, tanulmányok:

1977-1981. Salgótarján Bolyai János Gimnázium
1983-1988. ELTE BTK – Eötvös József Collegium magyar-történelem szak
1989-1992. MTA TMB ösztöndíj, ELTE BTK ATELIER doktorandusz
1992-ben egyetemi doktor, disszertáció címe: "Wesselényi Ferenc és a kora újkori magyar politikai elit fejlődése" minősítése: "summa cum laude"
1997. PhD
2008. Habilitáció: Konstantinápolyi angol politika a tizenötéves háború időszakában 1593-1597.

Munkahelyek:

1992-től az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék,
2009-től egyetemi docens
2005-től OKM Közgyűjteményi Főosztály Alfa önkormányzati fenntartású múzeumok támogatási programja - szakértői kuratórium vezetője
2008-tól Múzeumi Továbbképzési Akkraditációs Bizottság tagja
2009-2010 Hungarofest Nonprofit Kft. tudományos tanácsadó
2011-től Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos főtanácsadó

Ösztöndíjak:

1998-2001. Bolyai Ösztöndíj
2003-2006. Békéssy György posztdoktori ösztöndíj

Kutatási területek:

16-17. századi magyar társadalom-, politika-, és művelődéstörténet.
1995 óta foglalkozom a konstantinápolyi angol követek jelentéseivel, nevezetesen Edward Barton és Henry Lello 1588 és 1607 közé eső hivatali időszakával.
Erdély és Magyarország megjelenése Anglia keleti politkájában.
Történeti ökológia, fürdőkultúra a kora újkori Magyarországon
Mentalitástörténet, az ellenségkép változásai a 16-17. században.
A társadalmi nemek története: Nők, értékek és elvárások a kora újkori Magyarországon.
A magyarországi politikai elit kora újkori fejlődése. Wesselényi Ferenc politikai pályafutása. Erdély és Magyarország politikai, társadalmi és kulturális kapcsolatrendszere.

Eddigi külföldi kutatási ösztöndíjak:
1986-ban az Eötvös József Collegium és a Soros Alapitvány támogatásával két hónap kutató ösztöndíj Lengyelország, Krakkó Jagelló Egyetem
1987-ben az Eötvös József Collegium AFS ösztöndíjával két hónap tanulmányi ösztöndíj Egyesült Államok Ohio State University.
1995-ben OTKA fiatal kutatói ösztöndíjával 12 hónap Anglia, Londonban UCL School of Slavonic and East European Studies.
1996-ban Eötvös Állami ösztöndíj 3 hónap Anglia, London University King's College.
2002-ben Klebelsberg Ösztöndíj 2 hónap Bécs illetve Pozsony.
2003-ban Klebelsberg Ösztöndíj 2 hónap London.